Mi a drága? Egy óráért? Ember meg nem mondja. Biztosan vannak szakmai támpontok, de  csudába a józan ésszel: egy tavalyi New York-i árverésen egy neves óramárka egyetlen példánya több mint 4 millió amerikai dollárért talált gazdára. Ez a nem nemesfém kategóriában világrekord –minden idők legnagyobb licitje. Erre mondjanak valamit a hozzáértők!

Ráadásul beszélik, hogy újabban megjelentek a piacon a lelkes orosz, kínai, közel-keleti és hong kong-i befektetők és gyűjtők, akik nemcsak a széles körben ismert márkákat veszik, hanem például az exkluzív Vacheron Constantint is. Alexander Barter, a Sotheby’s óra divíziójának vezetője azt mondta, emlékei szerint szeptember 11. után attól féltek a luxusóra gyártók, hogy a piac megszenvedi a tragédiát. De pontosan az ellenkezője történt. A bizonytalanság miatt a befektetők nem merték máshova tenni a pénzüket, a vagyon jelentős része értékőrző luxusórákba vándorolt. Éppen azért, mert ezek biztosan megőrzik a befektetett összeget, sőt, nyereséggel kecsegtetnek. Ez történik mostanában is. A történelem ismétli önmagát – állítja a Sotheby’s szakértője. És a tények őt látszanak igazolni. Még itthon is. Jobb márkaképviselők állíják, hogy Magyországon is vannak, akik vagyonuk egy részét luxusórákba fektetik. Erre a célra szerintük a különleges, limitált szériájú modellek – például a Panerai, az IWC, a Jaeger Le Coultre és persze a Vacheron Constantin - a legmegfelelőbbek. Persze ezek egyben a legdrágábbak is.

(folyt.köv.)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.