Ez a Jaeger-LeCoultre Montre Extraordinaire La Rose 2012. (Rövid szünet - míg levegőhöz jutunk...)

14 karátnyi gyémánt van itt, kérem, különleges technikával aranyba ültetve. A 1420 darab ékkövet úgy foglalták be, és passzították egyesével egymás mellé, hogy elérjék ezt a gyönyörűséges dércsípte hatást. Szó, mi szó - nem dolgoztak feleslegesen.

És amíg mindenki gyanútlanul a JLC rózsaórát csodálja, gyorsan letolok a torkokon egy kis történelem órát. Most tudtam meg ugyanis (vagy csak nekem új), hogy a karóra női dolog. Az első órák a XVI. században készültek - csak nők számára.  A férfiakban úgy tűnik, csak egy századdal később támadt igény az időmérésre. A nők képesek voltak bármibe - medálba, brossba, karkötőbe, függőbe óraszerkezetet álmodni. És persze a karjukra is - innen a karóra. A férfiak egészen a huszadik századig a zsebórára esküdtek, az első világháború idején kezdték nagyobb számban a csuklójukra erősíttetni.

Vagyis a karóra - a hiú, de gyakorlatias női természet szüleménye. Esztétikum és praktikum egybecsomagolva.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.