A mai világban nagy megkönnyebbülés, ha egy óra felismerhető. Mondjuk, órának néz ki. Szintén előny, ha olyan rejtvényfejtéshez nem szokott fazonok, mint például az ötéves unokahúgom vagy a nagyi is meg tudja róla állapítani, mennyi az idő. Ezek a földhözragadt szempontok azonban mostanában mintha egyre inkább elsikkadnának.

Lehet, hogy a luxusórák világában valahogy pont erre nincs igény...

Mivel nemrégiben megfogadtam, hogy egy darabig hanyagolom a poénos/hátborzongató/idegtépő luxus kreációk ötletbörzéjét, kénytelen vagyok komolyra fordítani a szót. És mi lehet komolyabb, mint egy új Baume & Mercier?  Úgyhogy nézzük a tekintélyes svájci márka újdonságát, amit fennállásának 180. évfordulójára dobott piacra. A lényege: az egész órákat nem óramutató, hanem egy kijelző ablakon megjelenő szám mutatja. Egy, a számlap alatt forgó tárcsa mozdul el 60 percenként, amikor a percmutató a 12-re ugrik. Ha nem sikerült volna elmagyarázni, itt mindenki megnézheti magának:

A percet és a másodpercet a szokásos módon, hagyományos perc- és másodpercmutató mutatja különböző számlapokon. Maga a „jumping hour” (magyar szakszót nem találtam rá. A tükörfordítás, vagyis az „ugró óra” elég suta, a háztáji fordítási pályázatra érkezett javaslatok enyhén szólva is értékelhetetlenek, úgyhogy maradjunk az angol névnél. Vagy a franciánál: heures sautantes), szóval, maga a „jumping hour” nem újdonság. Az első ilyen szerkezetet 180 évvel ezelőtt, vagyis mintegy véletlenül pont a B&M alapításának évében készítették a francia király számára.

A fehér és fekete változatából is 40-40 darab készült, az ára majdnem húszezer dollár. Van, aki drágállja, de nem valószínű, hogy a boltok nyakán marad....