Attól tartok, beleragadtam a svájci órákba. Pedig a múlt héten Genfben, az óravásáron nem kis tetszést aratott egy nagy német márka két új modellje is. Az egyik A. Lange & Söhne Saxonia Dual Time, a másik A. Lange & Söhne Saxonia Thin. Az utóbbit az egyszerűségéért szeretjük, a másikat a komplikáltságáért. Közös bennük, hogy letisztultan szépek (azok számára, akik szeretik a klasszikus dizájnt). Az elegáns Saxonia Thin mindössze két mutató. Ezek gondolom, rendesen mutatják az időt, gond viszont, hogy az ember alig tudja levenni róluk a szemét. Egyszerűen bámulni kell, olyan szép óra. A szerkezet mindössze 2,9 milliméter vastagságú, amivel megugraná "ultra-thin" kategóriát is, de minek rázni a rongyot?! A német mentalitásba valószínűleg nem fért bele a kérkedő névadás. Nekik pont megfelel az egyszerű, cicomamentes, hétköznapi – tökéletesség. Ő az:

A másik A. Lange & Söhne szépség a Saxonia Dual Time, amivel a márka sokak szerint azonnal az élre ugrott ebben a kategóriában. Először is ezen a modellen minden korábbinál egyszerűbb az időzónaváltás. Egy gomb fent, egy gomb lent: az egyikkel előre ugrik egyet a tömör arany óramutató, a másikkal hátra – kész. A kék acél mutató pedig szívósan mutatja a gazdi otthoni időzónájában érvényes időt. És ha a jet-leges állapotokban netán kell még egy kis segítség, a huszonnégy órás kis számlap kék-fekete színei eligazítanak, éjjel van-e vagy nappal. Ráadásként a Dual Time-nak 72 órás tartaléka van, nehogy már hamarabb dőljön ki, mint világjáró gazdája! És persze ez is SZÉP:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.