SZABAD ÓRÁIM

Ütött az óra.... mondhatnám. De nem, mert terveim szerint tartózkodnék mindenféle agyonhasznált klisétől. Úgyhogy maradjunk annyiban, hogy eljött az idő. Amikor régi szenvedélyemnek, az órának hódolhatok.  Persze csak verbálisan.

Hogy honnan az érdeklődés? Ahogy az eredetibb önéletrajzokban szokták fogalmazni, már apró gyermekkoromban ... több vekker lelte csúnya végét a kezeim közt. (....szabad óráimban.. bocs.) Valamiért érdekelt, mi van bennük. Már akkor felfigyeltem rá, hogy egy csomó minden. A kép azóta sem nagyon tisztult, tekintve, hogy az előny folyton a másik térfélen van: óráról órára újabb és újabb csoda dolgokkal hozakodik elő az óraipar. Dizájnban, kidolgozásban, művészi megvalósításban valamint technikailag, műszakilag, tudományosan ..... a jó ég tudja, mi jöhet még. Mindenesetre nem árt szemmel tartani őket. Ezt fogom tenni.

(...és ha már arra járok, megnézünk minden mást is, ami „a boltban” van: ékszereket, elegáns tollakat, márkás kiegészítőket vagyis ... miegymást.)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.