(Tapasztalatok szerint valahányszor leírom azt, hogy TAG Heuer, azonnal ipari méreteket ölt a blog látogatottsága. Ilyen varázsszó még a Rolex is, ám ha más hasonló színvonalú, árú, presztízsű márka bármely zseniális, csodaszép, páratlan  remekművéről esik szó – az érdeklődés a szokott keretek között marad: a stabil órarajongói tábor. Ki érti ezt?! Vajon mit tud a TH, amit a többiek nem...?)

Szóval, tessék figyelni: a TAG Heuer (mondom: TAG Heuer...!) megint dobott egyet. Egy sorozat különleges Monacot készül kiadni 2011-ben. Az első darab a TAG Heuer Monaco Twenty Four Racing Calibre 36. Különlegessége a négy csücsökben látható négy kis rezgéscsillapító  kar, amely a szerkezetet tartja (...és látványnak sem rossz).

A 2009-es Monaco Gulf óta (http://www.watchsource.eu/tag-heuer/tag-heuer-calibre-12-automatic-chronograph-gulf-specs-pictures-price/) ez az első újabb eleme a szériának. Az ára úgy 15 ezer dollár, és a hírek szerint kizárólag a Tag Heuer butikokban lehet majd hozzájutni.

Retro revival: Vacheron Constantin Historiques Aronde 1954

Akinek még vannak emlékei az 50-es évek dizájnjáról, az most egyszerre élvezheti a huszadik és a huszonegyedik század formatervezésének legjavát a Vacheron idei újdonságában. Különleges, annyi biztos: a fecskeszárnyak vonalát idézi fel a tok oldalán látható finom íveivel (aronde=régies francia szó, jelentése fecske). Azok a szerencsések, akiknek módjuk volt kézbe venni, urambocsá, felpróbálni, azt híresztelik, kellemes, simulós viselet (bár, őszintén szólva, nem azt a benyomást kelti..) Különösebb kunsztokat nem tud, nem azért szeretjük.

Hanem az eleganciájáért:

Kézzel, gyönyörűen gilosált számlapjáért, makulátlan kidolgozásáért, stílusáért: még alligátor szíjának csatján is ott a máltai kereszt, akárcsak a koronán:

Annyira új, hogy még sem az árát, sem azt nem tudni, limitált példányszámban készül-e majd, vagy „bárki” számára hozzáférhető lesz J...

Harry Winston Opus Eleven

Ennek a Harry Winston-nak már régebben neki akartam ülni, de félretettem. Kellett hozzá egy kis idő.... Az, aki ránéz erre a képre, megérti, miért. Ez egy karóra, kérem, bár első pillantásra nem gondolná az ember.

Szóval, egy kicsit dolgozni kellett, hogy felfogjam, mitől is óra ez, és miért is lelkesedtek érte a március végi bázeli bemutatón.  Egyetlen aprócska komplikációval sem büszkélkedhet, a világon semmit sem tud, egyedül az órák és a percek múlását mutatja, és még ehhez is némi közreműködésre van szüksége a gazditól! Ez a Harry Winston Opus Eleven. Kis hengerek mozognak benne egymásba kapaszkodva három különböző szinten, így rakják össze óránként a „számlapon” feltűnő számokat.  A középen látható számjegy pontosan hatvan percenként darabjaira hullik, hogy elemei egy szempillantás alatt újabb számjeggyé – most már eggyel nagyobbá - álljanak össze. Aztán így maradnak egy egész órán át, majd mindez megismétlődik. Eközben oldalt, a felső kis „alórában” leolvashatók a percek, (az alsóban pedig a billegő mozgása látható), de ezekbe a részletekbe már bele sem fogok...

Ellenben erről a videóról:  http://blog.perpetuelle.com/?s=HARRY+WINSTON  sokminden kiderül.  Ha a szerkezet felépítése és pontos működési mechanizmusa nem is, a nagyszerűsége mindenképpen. Aki ennél többre vágyik, az nézze meg itt https://www.youtube.com/watch?v=eJfWya9bPyU-t,  a  tervező, Denis Giguet eligazítását. Bár első hallásra franciául beszél, a kitartóbbak nyomokban angol nyelvet is felfedezhetnek majd a magyarázatban.  Idővel.

(Denis Giguet: az eredetileg mérnök végzettségű fiatal óratervező nagy nevet szerzett magának kivételes kreativitásával. A Rolex-nél és Harry Winston-nál tett szert tapasztalatokra, hogy aztán néhány évvel ezelőtt létrehozza saját cégét és márkáját az MCT-t, és megtervezze a Sequential One-t, amiről azóta is beszélnek. Rossznyelvek szerint zseni...)

A Longio kínai – egészen pontosan hongkongi – óramárka. Nem, nem műanyag! Sőt!

A Longio jó ideje luxusórákat készít, nem is akármilyeneket. Egyáltalán nincs pironkodni valójuk, termékeiket akár svájcinak is vélheti még a gyakorlott szemű órarajongó is. Idén azonban különös modellel álltak elő... már, ha különös az, ha egy kínai gyártó kínainak látszó árut állít elő. A cég 2011-es büszkeségét mindenestre senki nem nézné svájcinak: a  tourbillon szerkezet 18 karátos aranyból készül számlapján kézzel vésett főnixmadár lengeti szárnyait, a tok és a karkötő a legértékesebb fehér jadekőből faragva....

Megeshet, hogy a nyugati világban most kevesen vesztették szavukat a látványtól, de a kínai szíveket (és ez nem kevés!) minden bizonnyal megdobogtatta. Mindenesetre nem sok embernek lesz öröme benne, egyetlen egy darab készült csak belőle...

Még a nagy bázeli óravásár izgalmai között is feltűnést keltett egy különleges esemény a napokban: egy egyszerű, komplikációk nélküli, egyesegyedül az idő múlását mérni képes karóra több mint 700 ezer dollárért cserélt gazdát Genfben. Ez kérem, a jelenlegi erős forint mellett is több mint 130 millió HUF.  És a szerkezet nem tud semmi mást, csak a pillanatnyi időt mutatni!

Persze azért akinek ennyi pénze van, az valszeg nem lehet teljesen hülye (tudományosan ezt a kijelentést még nem támasztották alá, tehát pusztán megfigyelésen alapul), és a szóbanforgó óra  - persze, hogy Rolex. Mindössze hat példány van/volt belőle a világon. A számlapja a különleges: bizonyos Marguerite Koch készítette rekeszzománcból az 1950-es években. A kép Észak- és Dél-Amerika térképét ábrázolja, a színes kontinensek körül még színesebb madarak és halak zománcképével (..és létezik az az összeg, amiért még tetszik is.) A hölgyről annyit kell tudni, hogy annak idején a nagytekintélyű számlap manufaktúra, a Stern Frères üdvöskéje volt, és a Rolex mellett készített számlapokat a Vacheron Constantin-nek és a Patek Philippe-nek is. A Stern Frères könyvei bizonyítják, hogy a most gazdát cserélt Rolexből mindössze hat hasonló példány készült. Ilyen:

Mit tegyen az ember, ha olyan luxusórát szeretne, amit neki és csak neki tervezett és készített a világ legismertebb és legtekintélyesebb svájci órásmestere, egyedüli darab a világon, és a családi címert hordozza a számlapján? Jó, tudom, most valószínűleg nem sokan szóltak hátra a konyhába, hogy „anya, gyere, nézd, mit találtam neked...”, vagyis nem tömegigényről beszélünk. Tehát nem égető szükséglet a válaszadás sem, pedig a  kérdés távolról sem az elszabadult fantázia műve. A gond igenis létező gond, és gazdája már meg is találta rá a megoldást: Thomas Preschert, a független svájci órásmester zsenit, akiről már itt is szó esett egyszer régen (http://toronyoralanccal.blog.hu/tags/prescher)

És íme, az óra.

Prescher dokumentálta is a megrendelővel folytatott levelezését, és a különleges, egyedi darab tervezésének, formálódásának, kialakulásának és megalkotásának folyamatát.  Lenyűgöző: http://www.prescher.ch/downloads/NEWS/Familycrest_Unique_piece_watch_made_by_Thomas_Prescher.pdf http://www.hodinkee.com/blog/category/thomas-prescher

Bázeli meglepi

Igen, tudom, rádobtam egy lapáttal, csali a cím. Tény, hogy a bázeli nemzetközi óravásáron frissen bemutatott Bell & Ross modellnek csak a neve Red Radar, és csak a látványa emlékeztet radarra, egyébként nincs köze a rádiólokátorhoz. Bocs, fiúk, ha túlzott reményeket keltettem volna...

Ráadásul be kell valljam, az ötlet sem nagyon új, saját maguktól lopták. Tavaly már egyszer Radar névvel piacra dobtak egy hasonló elven működő karórát.

A szisztéma mindkét esetben egyszerű: három egymáson elforduló korong, amelyeken a szín(ek) segítségével olvasható le a pontos idő. Maga szerkezet szintén semmi különös. A látvány azonban nem rossz – mondhatni ötletes. De ötletes az ára is: 5500 dollár!!

„Díjjazzák” is az órabloggerek, a bemutató még alig zárt be, máris elkezdték leszedni róla a keresztvizet....

Ez, itt a Hublot vadiúj, friss-ropogós $3 Million Big Bang karórája.

Néhány apró megjegyzés:

igazából nem is hárommillió dollár, mert csak kétmillió euró.

ez,  kérem, mind gyémánt (142 karát)....

... és FÉRFI óra.

 azannyát!

Megérkeztünk a Marsra

Hát, megvolt. A nagy csinnadrattával beharangozott bázeli webközvetítés (http://toronyoralanccal.blog.hu/2011/03/21/webkozvetites_bazelbol_a_tag_heuer_lerantja_a_leplet) nem okozott csalódást a TAG Heuer rajongóinak. Világszerte ki tudja, hányan követték figyelemmel tegnap este a titokzatos új koncepció órát bemutató nemzetközi sajtótájékoztatót.

A TAG Heuer MIKROTIMER Flying 1000 Concept kronográf az első értékelések szerint megérte a várakozást: az óra ezredmásodpercnyi pontossággal képes mérni az időt. Erre még nem volt példa. A szerkezet legkisebb mutatója (a kis számlapon) egy másodperc alatt tízszer fordul körbe! A századmásodperceket a nagy számlap egyik külső ívén lévő skáláról lehet leolvasni, és így tovább - a dolog szinte magától értetődik. Vagyis egyetlen szempillantás alatt, különösebb erőfeszítés nélkül mérhető az idő ezredmásodpercnyi pontossággal. Annyi biztos, hogy valóságos csodáról van szó, a technikai részletek és egyéb finomságok  ízlelgetéséhez és megemésztéséhez azonban még idő kell.

Úgy tűnik, Jean Christophe Babin, a TAG Heuer vezérigazgatója nem túlzott, amikor télen Genfben azt mondta, az új koncepció óra technológiai jelentősége körülbelül akkora az óraiparban, mint az űrkutatásban a Marsra szállásé. Ráadásul - engedtessék meg egy apró női megjegyzés – még széép is...

A TAG Heuer fejlesztői hónapok vagy talán már évek óta még maguk közt is csak „Apollo project” kódnéven emlegették. Attól tartottak, híre megy, hogy készül a legújabb koncepció órájuk.

Azt régóta tudni lehetett, hogy valamire készülnek a svájci luxusóragyár La Chaux-de-Fonds-i központjában, de – meglepő módon – semmi konkrét nem szivárgott ki. A márka milliós rajongótábora most világszerte azt várja, mivel állnak elő holnap. Közhírré tették ugyanis, hogy március 23-án a bázeli nagy óravásáron megmutatják, mit titkoltak annyira. A téli genfi óraszalonon Jean Christophe Babin, a TAG Heuer vezérigazgatója a TH  Mikrograph-ról azt mondta, hogy technológiai jelentősége körülbelül akkora az óraiparban, mint az űrkutatásban a Holdra szállásé. Azt rebesgetik, ez a mostani fejlesztés a Marsra szálláshoz mérhető.

Vagyis amiről eddig hónapokig egy szót se hallhatott a világ, arról hamarosan valószínűleg hónapokig beszél majd...

A bázeli sajtóbemutató március 23-án magyar idő szerint 18.45-től élőben követhető a http://www.facebook.com/TAGHeuer címen.

7 azaz hét darab IWC Portuguese Tourbillon Mystere aranyóra létezik a világon. Mindegyikbe bele van vésve Luis Figo neve és a hetes szám (Figoé). Vagyis a portugál futballsztárban és hat másik, ismeretlen (ám minden bizonnyal tehetős) fazonban valahol a világon van valami közös – a ritka aranyórájuk.

Hogy mennyit érhet egy ilyen figós IWC?  Ki tudja. Miért, tud valaki egy eladó darabot...?

És hogy miért csak hét 1+6 darab, és miért elérhetetlen?

Hát, ezért: https://www.youtube.com/watch?v=bJ_hiyRLHsM&feature=player_embedded#at=40

Azt mondják, a korosodás első jele, hogy az embernek egyre rövidebb a karja (vö.: romlik a látása). Van megoldás persze, de nem, nem a szemüvegről van szó. A beszélő karóráról. Nem gyógyír minden bajra, mert kompetenciája csak az időre terjed ki, másban nem segít, de ki tudja, mit hoz a jövő.

Ez itt mindenesetre becsszó, tud beszélni.

Gombnyomásra a kellemes férfihang bemondja (pontosabban: kimondja), éppen hány óra van. Kívánság szerint a dátumot és napot is közli. Sőt, beállítás kérdése, és óránként hangot ad, hogy jelezze az idő múlását, reggel pedig ébreszt.

Ráadásul még egyszerű is: a használati utasítás rövid, a beállítás gyerekjáték – vagyis nem frusztrálja korosodó gazdáját egy újabb, kezelhetetlenül bonyolultnak, űrkorszakbeli ketyere. (Mellesleg még ki is szolgálja magát, éjszakánként korrigálja a késést/sietést és hozzáigazítja a mutatókat az atomórához. Innen már csak egy ugrás lenne, hogy a kávét is feltegye...)

És ami még különösebb: nem is drága, úgy 100 dollárért adják. Itt:

http://www.hammacher.com/Product/79673?catid=77

Így néz ki egy Harley Davidson, ha luxusórások csinálják.  Jól - tegyük rögtön hozzá.

A Bell&Ross összeboltolt  a híres/hírhedt kultikus járgányt gyártó céggel, hogy óráihoz hasonlóan szemet gyönyörködtető motorkerékpárt dizájnoljon nekik.  Ez a gép, itt természetesen csak rendelésre készül, és órásmesterhez illő precizitással, elemenként, kézzel szerelik össze.

A tervezés persze úgy kezdődött, hogy a motort lecsupaszították szikár műszaki csontvázzá, és egyesével kezdték „ráépíteni” a dizájnelemeket: mindent, ami szemmel  látható rajta. Elsőként persze beleépítettek egy ilyen Bell & Ross BR 01 Carbon órát.

Pedig talán ez a modelljük jobban illett volna bele:

Ennél egyszerűbb óra már nem is lehet ... és mégis: micsoda ötlet! A Phosphor-on aprócska kristályok mozgása és csillogása mutatja az időt. ..

A karóra sötét színű számlapját szorosan egymás mellett kis kövek borítják.  Az órát és a percet úgy mutatják, hogy egy részük visszahúzódik a felszín alá, a számlapon pedig csak az a néhány marad,  amely kiadja az aktuálisan szükséges számjegyeket.  A többszáz Swarovski kristályt egy mikromágneses  szerkezet emeli és süllyeszti fel és le igény szerint.  Az időmérő  kétféle információt hordoz,  egyrészt mutatja az időt (óra/perc),  másrészt méri a másodperceket.  Be- illetve átállítani egy kis gomb lenyomásával lehet.

Mondom, pofoneccerű:

http://www.hodinkee.com/blog/2011/3/3/hands-on-with-the-phosphor-reveal-crystal-watch-video.html

A közelmúltbeli hatvanas évek széria után a Glashütte most elérkezett a hetvenes évekbe. Ezzel is csak ugyanúgy leszünk: akinek tetszik, annak nagyon, akinek nem... annak is nagyon.

2011 akkor is a Seventies Panorama éve. Az óra szerkezete az ismert Glashütte Original, alakja a kor jellegzetes televízószerű formája. A kidolgozása persze makulátklan minőségű, viselni (mondják, akik próbálták) egy álom. Ez, a Glashütte Original Seventies Panorama Date Watch az első fecske, de állítólag hamarsan jönnek a többiek is hasonló küllemmel, valószínűleg egy kronográffal az élen.

A technikai részletek szerelmeseinek még türelemmel kell lenniük – a hónap végén Baselben, a Watch show-n minden kiderül.  

Addig itt a látvány. Lehet szeretni, vagy nem szeretni...

A Bentley nagyot dobott a közelmúltban, a Breitling for Bentley pedig nagy dobásra készül a közeljövőben.

Kezdjük a kocsival. Az angol luxus autógyár Bentley Contiental GTC Supersports-a az észak-finnországi Oulu közelében új jeges sebességi rekordot állított fel: 330,695 km/h. Mondom, háromszázharminc kilométerperóra. Jégen. Száraz, sima aszfalton sem kevés. (Az előző csúcsot egyébként - meglepi! - egy Bentley tartotta 2007-től, a Continental GT.) A rekordkísérletet most is a Balti tenger jegén rendezték a világ minden tájáról érkezett  szakértő és újságíró hadak előtt mínusz 20-30 fokos hidegben. A Bentley persze most sem csalódott legerősebb és leggyorsabb kocsijában. Gondolom, a nézők sem a látványban:

A Breitling úgy kerül a képbe, hogy 2002. óta minden Continental modell műszerfalában - így a Supersports-ban is - Breitling óra van beépítve. A balti tengeren száguldozó pilóta, Juha Kankkunen pedig természetesen a Breitling legújabb büszkeségét, az ultravékony, titánium tokos Bentley Supersports Light Body karórát viselte a csúcskísérleten. A Breitling for Bentley márka ezzel a kronográffal készül a következő nagy dobásra, márciusban a bázeli nemzetközi óravásáron. Most még csak annyit tudni, hogy mindenféle, egyelőre ismeretlen kunsztokat tud, és így néz ki.

Ez itt az OMEGA Hour Vision Blue, az OMEGA Hour Vision egy különleges verziója. Már maga az Hour Vision sem akármi: a szerkezetek szerelmesei nemcsak az óra hátoldalán, hanem az oldalán – kis zafírüveg „ablakokon” keresztül – figyelhetik a működést.

Így, ni:

Egyrészt.

Másrészt a Vision Blue jótékonysági céllal jött létre - a vakság elleni harc támogatására. Az Omega a bevételből legkevesebb egymillió dollárral támogatja a látáskárosodás ellen küzdő nagy nemzetközi alapítványt, az Orbis International-t. (FYI: A WHO adatai szerint a világon 45 millió vak ember él. 80 százalékuk látásvesztése megelőzhető lenne megfelelő táplálkozással illetve orvosi ellátással.)

És nem csak az Omega foglalkozik a problémával: íme, egy különleges találmány, a braille írásos óra.

A működése ezen a videón látható: http://www.kickstarter.com/projects/1294391907/haptica-braille-watch. És ugyanitt lehet adakozni is. A nagyszerű találmány ugyanis csak akkor juthat el a piacig, ha összejön a gyártáshoz szükséges 150 ezer dollár.....

A múltkor már hüledeztem a TAG Heuer Carrera Mikrograph kapcsán ( http://toronyoralanccal.blog.hu/2011/01/17/hogyan_merjunk_szazadmasodpercet_karoraval)

azügyben, hogy milyen látvány lehet egy óramutató, amely egyetlen másodperc alatt körbefordul. Mintha csak egy ventillátor vagy propeller működne az ember csuklóján!  Egy hónappal ezelőtt még csak verbálisan próbáltam érzékeltetni a fílinget saját vizuális képzelőerőmre támaszkodva,  most meg, tessék, kint van a youtube-on.

https://www.youtube.com/watch?v=REUaWzkt7No

(Ál)tudományos (ál)elemzés

Első szín

(Luxusóra - Beitling, Breguet, IWC, Omega, Patek Philippe, Rolex és TAG Heuer - márkaboltok a világ különböző pontjain)

Álruhás ügynökök az éjszaka leple alatt rejtett kamerákat szerelnek fel a pénztárnál lévő cukorkatartók mellé. A kamerák minden egyes vásárlóról felvételt készítenek, és automatikusan továbbítják őket a központba.

Második szín

(A Project központi laboratóriuma)

A tudósok a felvételeket betáplálják egy számítógépbe, amely egy speciális szoftver segítségével  összegzi az arcvonásokat, és létrehozza A VÁSÁRLÓ  arcmását. A szakértők ezt követően összeállítják a referenciatáblázatot, amely leképezi a márkákra jellemző egyéniségeket - összevetve az adott márka évtizedek alatt, kemény pénzekért kiépített imidzsével....

Íme, a táblázat (nem röhög!)

....ebben egyetértenek stylistok
és szakemberek

Olvasom egy férfiaknak szóló angol nyelvű stílus blogon (...miért, miért?! arra jártam!), miket írnak a különböző stílusguruk arról, mit visel, csinál, eszik, szórakozik, vezet ...stb a magára adó férfi. Na, mondom magamban, nézzük, mit tesznek le az asztalra óra ügyben!  Rá is akadtam néhány ütős és nélkülözhetetlen tanácsra, köztük egy igazi gyöngyszemre, ami nélkül férfi nem élhet.

Továbbadom (amúgy sem látnám sok hasznát).

A kérdés, amire a stílusszakértő reagált, úgy szólt, hogy melyik luxusóra márka felel meg minden elképzelhető célnak? Van-e olyan, ami egyaránt jó minden alkalomra: szmokinghoz egy bálon, jobb öltönyhöz egy tárgyaláson, és izompólóhoz (hm!) egy konditeremben...

A stylist első két helyen - mi sem természetesebb - két Rolex modellt ajánl, amin egyetlen (szőke) nő sem lepődik meg. Különösen mert a hivatkozott érvek között – a szerkezet és a dizájn vitathatatlan nagyszerűsége mellett, persze  -  szerepel, hogy ezeket a modelleket olyan fazonok viselik mint Brad Pitt, Robert Redford és Steve McQueen. Hacsakúgynem. A harmadik ajánlott óra azonban már olyasmi, amit a stylistok (fogorvosok, orvosok, stb) 98 százaléka mellett a hozzáértő szakemberek és órarajongók 100 százaléka is támogat. A vélemények nem oszlanak meg. A komoly szaklapokban csak szuperlatívuszokban emlegetik. Rajongói tábora nagy és gyarapszik. Ez az IWC Portuguese. (Nem mellesleg itt, Budapesten egy Kristóf téri boltban is láttam elerőtlenedett férfiakat vágyakozó tekintettel  Portuguesereket nézegetni....)

Körbenéztem a szakirodalomban, mértékadó ítészek ilyeneket írnak róla: ...minden luxusórák esszenciája.... hét évtizedes evolúció eredménye, amely kiállta minden idők próbáját....... kifogástalanul egyesíti a luxusóra készítés minden tapasztalatát kiegészítve a modern technológia és dizájn eredményeivel..... a mesterségbeli tudás sűrítménye...... a luxusórák Rolls Royce-a.... időtlenül tökéletes...... tartós és értékőrző, a megkérdőjelezhetetlen minőség..... a modern és a klasszikus példátlanul sikeres ötvözete...meg ilyenek.

Ellenérv, valaki?

Belépés csak jelszóval

Kinek nincsen ma már múzeuma?! Luxusóráknak is, hát hogyne!

A tényleges múzeumok hátránya azonban, hogy térben és időben kötöttek, nem kevés pénzbe is kerülnek tulajdonosnak, látogatónak egyaránt, stb... Ismerjük. Jó lenne otthonról, a karosszékből, ingyen, amikor csak akarom... Legyen. A Jaeger LeCoultre megnyitotta virtuális múzeumát – csak tessék, tessék! Az alkalom, a híresneves Reverso 80. szülinapja.

Íme, az ünnepelt. (hátulról)

Ez a példány például VIII. Edward brit uralkodó tulajdona volt, de szerintem nem ő tette fel a netre. Érthető okokból. Azonban bárki más, - akit nem korlátoz, hogy évtizedekkel ezelőtt elhagyta ezt az árnyékvilágot – szabadon megteheti. Bármely büszke Reverso-tulajdonos „kölcsönadhatja” a Jaeger LeCoultre virtuális óramúzeumának a saját példányát.

A márka és a modell szerelmesei így saját kis házi kollekciójukat is létrehozhatják, nem is beszélve arról, micsoda kincsesbányát jelent ez a kezdő rajongóknak. És persze magának a Jaeger LeCoultre-nak, hiszen kiteheti egy, a világ minden pontján bárki számára hozzáférhető kirakatba, miféle neves személyek, történelmi alakok, mikor, milyen Reverso-t tulajdonoltak, vagy viseltek....

A bejárat erre: https://www.youtube.com/watch?v=hQINp4lWEpc&feature=player_embedded

Akkor vegyen Raymond Weil-t!

Ezek, itt fent a Raymond Weil legújabb modelljei. Alig különböznek attól, ott lent – felszínesebb órarajongó, ám megbízhatóan sznob ismerősök minden bizonnyal elájulnak majd tőlük. A Raymond Weil Parsifal sorozata világ életében hasonlított a Rolex Daydate-re – épp csak egy kicsit más, de nagyjából ugyanazt tudja, ugyanolyan minőségben... – és jóóval olcsóbb. A 2011-es Parsifal modellek ráadásul még a nevet is elcsippentették a Rolextől: ők a Date Automatic illetve a Day-Date Automatic.

Idén 190 éve találták fel a kronográfot. Nem ma volt, az tény, de azért valószínűleg keveseknek remeg meg a keze a hír hallatán.

Hacsak nem a Montblanc-nál. Az is tény ugyanis, hogy a cég 10 legkelendőbb órájából kilenc kronográf. Magyarul, ha van egy kis eszük, most nagyon ünnepelnek (vö: meglovagolják a pr lehetőséget). És van. A januári genfi óra vásáron máris két vadiúj Montblanc kronográf keltett feltűnést. Az egyik - a Nicolas Rieussec Chronograph Anniversary Edition - külön erre az alkalomra készült. De persze egy 190 éves találmányt mindig lehet fejleszteni. Az újdonság ez esetben a mozgó és statikus alkatrészek viszonyában rejlik: a perc és a másodpercmutatók mozdulatlanok, a mögöttük látható számlap forog, így mutatják az időt. A dátum kijelző hasonlóképpen. (Kapható: természetesen limitált példányban, sárga, rózsa aranyból illetve platinából, majd valamikor...)

A másik Montblanc szenzáció a Villeret 1858 – Tourbillon Bi-Cyclindric, melynek tourbillon tokjában két, egymásba csúsztatott spirál található: egymás ellen dolgoznak, hogy kiegyenlítsék az erőket. És persze az időt sem úgy mutatják, ahogy hétköznapi időmérőéknél szokás: a mutatók nem a középpontban vannak rögzítve, hanem két gyűrű peremén, amelyek a számlappal forognak, és tanúsítják az idő múlását. Látványnak sem akármi (de persze 220- 230 ezer euróért...)

Bár így első pillantásra nem kap a szívéhez az ember a látványtól – ez itt egy igen drága svájci mechanikus digitális óra. Így együtt. Méghozzá nem csak egy koncepció, egy őrült tudós agyszüleménye, egyszeri mintadarab, hanem egy sima technikai bravúr, ami hamarosan piacra is kerül.

Az Art du Temps-t technikailag egy téglalap alakú tábla, amelyen kis négyzetek mozognak ide-oda úgy, hogy a mögöttük levő, eltérő színű felületet helyenként láthatóvá téve igény szerint mutassák az időt. Az így kialakított vonalakból ugyanis összeáll a számjegyek képe, azokból pedig az idő. Egyébként a kis négyzetek „nyugalmi állapotban” ütemesen mozognak, másodpercenként egy-egy mozdulatot tesznek – ezáltal érzékeltetve a másodpercek pergését. Bár a nyugalmi állapotban való mozgás komplett hülyeségnek hangzik, valójában annyit jelent, hogy mozognak ugyan, tehát egy dinamikus felületet produkálnak, de nem mutatják az időt. Azt csak utasításra teszik. (Jobb, ha hagyjuk – aki még velünk van, az legyen szíves, nézze meg ezt a pár másodperces videót: http://vimeo.com/19131982 . Meg fogja érteni, hogy valójában nem is bonyolult a dolog.) Ahhoz hogy az időt is mutassa az „óra”, szólni kell neki –  a távirányító gomb nyomására éppen aktuális helyükre ugranak a kockák, de úgy olvasom, a szép szóra is hallgatnak, vagyis hanggal is irányíthatók. Jön az ukáz, és a kis négyszögek, mint valami futurisztikus balett táncosai, felveszik a megfelelő pozíciót, hogy az óra/perc leolvasható legyen... Nos, ez a mechanikus digitális óra – látszólag egy másik immanens ellentmondás.

Ennél sokkal világosabbak és egyértelműbbek az üzleti tudnivalók: a ketyerére megrendelést a hírek szerint márciustól vesznek fel, szállítani ősszel vagy télen szállítanak. Az ára 90 ezer svájci frank. Egyéb kérdés?

Attól tartok, beleragadtam a svájci órákba. Pedig a múlt héten Genfben, az óravásáron nem kis tetszést aratott egy nagy német márka két új modellje is. Az egyik A. Lange & Söhne Saxonia Dual Time, a másik A. Lange & Söhne Saxonia Thin. Az utóbbit az egyszerűségéért szeretjük, a másikat a komplikáltságáért. Közös bennük, hogy letisztultan szépek (azok számára, akik szeretik a klasszikus dizájnt). Az elegáns Saxonia Thin mindössze két mutató. Ezek gondolom, rendesen mutatják az időt, gond viszont, hogy az ember alig tudja levenni róluk a szemét. Egyszerűen bámulni kell, olyan szép óra. A szerkezet mindössze 2,9 milliméter vastagságú, amivel megugraná "ultra-thin" kategóriát is, de minek rázni a rongyot?! A német mentalitásba valószínűleg nem fért bele a kérkedő névadás. Nekik pont megfelel az egyszerű, cicomamentes, hétköznapi – tökéletesség. Ő az:

A másik A. Lange & Söhne szépség a Saxonia Dual Time, amivel a márka sokak szerint azonnal az élre ugrott ebben a kategóriában. Először is ezen a modellen minden korábbinál egyszerűbb az időzónaváltás. Egy gomb fent, egy gomb lent: az egyikkel előre ugrik egyet a tömör arany óramutató, a másikkal hátra – kész. A kék acél mutató pedig szívósan mutatja a gazdi otthoni időzónájában érvényes időt. És ha a jet-leges állapotokban netán kell még egy kis segítség, a huszonnégy órás kis számlap kék-fekete színei eligazítanak, éjjel van-e vagy nappal. Ráadásként a Dual Time-nak 72 órás tartaléka van, nehogy már hamarabb dőljön ki, mint világjáró gazdája! És persze ez is SZÉP: