...avagy hogy tudhatjuk meg, hány óra van most a Föld összes időzónájában

 

A Vacheron Constantin vadiúj Patrimony World Timer-éről egyetlen pillantással megállapítható az idő a világ minden időzónájában. És nemcsak úgy nagyjából: az Egyezményes Koordinált Világidő (UTC) rendszerének megfelelően még a töredékórákat is számon tartja!  

(Azoknak, akik most esetleg kérdően felvonták a szemöldöküket, íme az eligazítás a Wikipédiából: „Az egyezményes koordinált világidő ... az a hivatkozási időzóna, amelyhez a Föld többi időzónáját viszonyítjuk. Ez a greenwichi középidő utódja és néha még mindkét jelölést használják, bár a két fogalom nem azonos. Az UTC használata ajánlott, a GMT mint fogalom elavultnak tekinthető....Az időzónák ideje az UTC-től többnyire egész órával különbözik, de vannak fél- és negyedórás eltérésű időzónák is. A másodperc számértéke mindenütt azonos.” Ha valakinek netán még fenn maradt volna a szemöldöke, összefoglalom: ez az óra még a félórás/negyedórás zónákat is képes kezelni. Példa: mivel Venezuela 2007-ben átállt a teljes órásról a félórás zónára, Caracas-ban az idő mindig GMT – 4:30....)

Vagyis ennél pontosabb World Timer karórája embernek - a tudomány jelenlegi állása szerint – nem nagyon lehet. És bár első pillantásra elég bonyolultnak tűnik a dolog, valójában nem nagy kunszt kezelni. Beállítás kérdése. Kiválasztjuk a referenciavárost, és a korona segítségével odaillesztjük a hat óránál látható kis fekete háromszöggel szembe. A helyi időt így vagy mutatóról, vagy a 24 órás osztatú tárcsáról olvashatjuk le. A fekete betűs városok a teljes órás időzónában, a pirosak a fél vagy negyedórás zónában vannak. Középen a kék színek árnyalatai jelzik a térképen a különböző napszakokat a földgömb különböző területein. A fotón látható óra referencia zónája például Genf. Ott most úgy nézem, éppen 10 óra 10 perc van (délelőtt). Kérdés: hány óra van, mondjuk Kingstonban? És Teheránban?

Jó szórakozást...:)

 

 

Jön a TH Mikrograph

 

Első pillantásra szép karóra, klasszikus, márkája jellegzetes darabja ...de semmi megrázó. Arra is láttunk már példát, hogy egy óra századmásodperc pontossággal méri az időt, ezt jó régóta megugorja a TAG Heuer. (...bár egy arany luxuskarórától ez talán nem is lenne  elvárás. Hirtelenjében azonnali haszna sem evidens ...legalábbis szőke nő számára.)

De mégis: a TAG Heuer Carrera Mikrograph nem akármilyen látványt nyújthat – munka közben Az a kék mutató ugyanis a töredék másodperceket mutatja, vagyis egyetlen másodperc alatt körbefordul. Tíz másodperc alatt tízszer, egy perc alatt hatvanvanszorszor ... szédítő lehet szemmel követni. Az ember csuklóján!

A technikai részletekről egyelőre nem sokat tudni, a Mikrographot ugyanis – a TAG Heuer idei első nagy dobásaként - a következő néhány napban készülnek bemutatni Genfben.

Halló, itt a karóra!

2011.01.14. 09:04

Jön a Casio bluetooth

 

Ez a ronda fekete szörnyeteg a világ első energiatakarékos bluetooth-os karórája.

 

 

Nem a szépségéért fogjuk szeretni, annyi biztos. De sokan akarják majd, az is valószínű. A Bluetooth Low Energy (BLE) ugyanis lehetővé teszi, hogy az órát egy okostelefonhoz csatlakoztassák, és a két szerkezet kommunikáljon egymással. Az óra jelzi viselőjének, ha hívása vagy üzenete érkezik, egy gomb segítségével az órával is elnémítható a mobil csengője, a telefon pedig szabályozhatja az óra bizonyos jelző funkcióit. A kunszt az, hogy a bluetooth-os extrák igen kevés energiát igényelnek: ugyanaz az elem kb. két évig bírja szuflával, akárcsak egy fapados karórában.

Persze, ez a néhány funkció még nem tűnik nagy truvájnak, lehetne élni nélkülük. Csakhogy ez még csak a kezdet, az ígéretes prototípus. (A Casio valamikor ez év folyamán rukkol majd elő vele.) A jövő pedig beláthatatlan. A Casio máris keresi újabb és újabb applikációk lehetőségét, és várja az ötleteket, javaslatokat más cégektől is.

(Remélhetőleg egy dizájnertől is...)

...a csillagokat is az égből......

 

Szeretne ön a karján hordani egy darabot a Holdból?

Ez lehetne a reklámszövege Louis Moinet Magistralisának. Csakhogy hírverésre nincs különösebben szükség, a Magistralisból mindössze egyetlen darab készült (úgy látszik, egyelőre nincs nagy felhozatal holdkőzetből L). Soha nem is csinálnak belőle második példány – ezt írásba adta a cég. Ez az egy viszont kereken egymillió svájci frankba kerül. Ha valaki sokallná, vegye figyelembe, hogy az óra mellé két évre érvényes „kézzel írott garancia” jár...)

De komolyan: a Magistralis szerkezetébe valóban beépítettek két kis darabot egy holdmeteoritból, amely állítólag jó kétezer éve szakadt le a bolygóról. Ezt a Los Angeles-i University of California tudósai is megerősítették. A meteorit igazi tudományos kincs is egyben, mert a Holdnak arról a részéről származik, amelyre az Apollo sosem jutott el, tehát páratlan információkat hordoz a geológusok számára. Mellesleg hozzáértők szerint minden meteoritfajta közül a holdmeteorit a legértékesebb, többe van, mint az arany és a platina együtt. (Ezekért az adatokért azonban nem vállalnék felelősséget. Aki szerint nem állják meg a helyüket, az bátran bizonyítsa az ellenkezőjét....)

Nos, ebből az anyagból – a Hold meteoritjából - két apró korongnyi van beleépítve a Magistralisba, ide:

 

Ez persze csak a szenzációhajhász része a dolognak, mert a percütős öröknaptáras kronográf Louis Moinet Magistralis mint óra, önmagában is egy kis remekmű. Az ínyencek a technikai részleteket itt találják: http://lmtime.com/watches/magistralis.php.

Mi, laikusok pedig megnyugodhatunk abban, hogy a Magistralis a luxusóra gyártás csúcsát képviseli. Ami azonban még ezen túl is érdekessé teszi, az a csomagolás.

Ezen a ponton rádobtak még egy lapáttal mondván, a különleges óra különleges csomagolást igényel. Persze ez is első és egyetlen a maga kategóriájában: egy egyedi hangszerszám külön ehhez az órához kifejlesztve. Célja - az esztétikai élményen túl - a percütős óra hangjának felerősítése. Így:

 

A dobozt természetesen teljes egészében kézzel faragták jávorfából, bizonyos Claude Bourquard keze munkája. A svájci mester a rezonanciák megkérdőjelezhetetlen szakértője, aki egész életét csúcsminőségű, kézzel faragott gitárok és hegedűk készítésének szentelte. Ő tervezte ezt a dobozt/tartót/állvány is, – ahogy tetszik –  hogy a lehető legtökéletesebben továbbítsa, és a lehető legélvezetesebbé tegye a Magistralis hangját.

 

És még mindig nem dőlhetünk.... Az óra díszcsomagolásához ugyanis, a hangszer mellé, jár még egy könyv is, egy eredeti példány Louis Moinet híres Traité d'Horlogerie című művének második, 1856-os kiadásából a szerző sajátkezű rajzaival. Ez önmagában sem apróság, hiszen a szakma ezt tekinti a világ alapvető órás szakkönyvének. S ha már itt tartunk, maga a szerző sem akárki: Louis Moinet a világ leggazdagabb és legbefolyásosabb embereinek gyártott órákat a maga idejében. Kuncsaftja között tartják számon, például Thomas Jeffersont, Napoleont és IV. György királyt.

Szóval, aki rááldozza azt az egy millát, valszeg a holdkőzettől függetlenül is egész rendes cuccot kap majd érte...

2001. év luxusóra sztárjai

2011.01.07. 19:25

Egy újabb megalapozatlan
népszerűségi lista

 

Gondolom, senki nem lesz meglepődve a felsoroláson, ismeretlen nevet se talál rajta, de nem árt azért, ha nem vesszük túl komolyan a dolgot. Alant ugyanis azok a luxusórák sorakoznak, amelyek a legnagyobb visszhangot és érdeklődést váltották ki az elmúlt évben. Igen ám, de a mérleg torzít: nyilvánvalóan többet írtak, beszéltek ugyanis azokról a modellekről, amelyeket az év elején a Baselworld mutatott be, vagy még a nyáron dobtak a piacra, mint mondjuk a november végén megjelent darabokról. Buzgó bloggerek ilyentájt persze mindenféle listákat kiraknak a netre, én meg – mivel egyik sem tűnt kellőképpen megalapozottnak - ezekből összekalapáltam egy újabbat. Persze hasonlóképpen megalapozatlant. Annyi biztos, nem volt nehéz dolgom: akármilyen szempontból is értékeltek ugyanis, bizonyos márkanevek és modellek minden listán megjelentek. Ezek a következők:

 

Panerai PAM 339  Composite Marina Militare

 

 

Omega Liquidmetal Seamaster Planet Ocean

 

 Rolex Explorer Ref 214270

 

 

Richard Mille RM027 Rafael Nadal Edition

 

 

Ez itt az az óra - a Louis Vuitton Tambour Diving Watch II - amiről mindenkinek egy másik óra jut az eszébe.

 

 

Az a helyzet, hogy a legfrissebb Vuitton modell láttán a legtöbb hozzáértőnek a nagytestvér, vagyis egy másik Louis Vuitton óra ugrik be. Nem mintha ezzel, itt valami baj lenne. Friss, meleg 2011. januári darab, talán még kapni sem lehet, a hozzáértők is csupa jót írnak a szerkezetről és a dizájnról... De többnyire hozzáteszik, hogy bezzeg a Spin Time!

Vagyis ez:

 

A márka nagy dobása – azt mondják – a Louis Vuitton Tambour Spin Time  volt pár hónappal ezelőtt. Az ötlet miatt: a Spin Time-nak ugyanis nincs nagymutatója, mégis mutatja az időt: a mutató helyett egy körbe forgó kis tárcsa szolgál erre a célra. A szám mindig csak egyetlen kockában látható, abban, amelyik az aktuális órát mutatja. A többi kis ablak üres. Nem egyszerű leírni, pedig pofon egyszerű a dolog. Nem is erőlködnék, ha nem világos – a fotó magáért beszél.

Micsoda ötlet! (De persze a micsoda ötletnek ára van. Adott esetben nem kicsi: 47 ezer dollár...)

Milyen a luxus, ha kínai?

2010.12.30. 09:27

 

Avagy Hongkong a luxusórák új fellegvára

 

A luxusóra biznisz jól megy manapság, és a siker nem kis részt köszönhető Kínának. A Sotheby’s aukciósház árverésein például a nagy kuncsaftoknak ma már jó 35 százaléka kínai (....szemben a 2008-as 8 százalékkal).

Nem csoda tehát, ha a gyáWall Street Journal, WSJ, Sotheby's, Audemars Piquet, kovácsolt szénacél, Vanessa Herrera, Kínartók és kereskedők egyaránt igyekeznek kiszolgálni az új vevők új ízlését. A Wall Street Journal a napokban felmérte, miben is különböznek a kínai elvárások a nyugatiaktól:

1.      Sárga vagy rózsa arany órát keresnek (ellentétben a visszafogottabb, fehér aranyat preferáló európaiakkal és amerikaiakkal)

2.      nagyobb méretű karórát viselnek (a 4 cm-nél nagyobb átmérőjűek fogynak)

3.      kedvelik az új, különleges anyagokat (mint például az Audemars Piquet kovácsolt szénacélja)

4. a kerek formát veszik (ellentétben a nyugaton népszerű tonneau és tank formákkal)

5. a vadiúj a menő.

A lista természetesen nem minden kínai nem minden igényét tükrözi, csak a legjellemzőbbeket gyűjtötte be a WSJ a Sotheby’s szakértőjétől, bizonyos Vanessa Herrerától. Akinek a videója egyébként a fentiek mellett sok egyéb hasznos tudnivalóval is szolgálhat azoknak, aki mostanában adják luxusóra vásárlásra a fejüket (..-és pénzüket).

Tehát a gyorstalpaló kezdő gyűjtőknek: http://online.wsj.com/video/a-collector-guide-to-luxury-watches/FBBE7E35-5C6A-4386-9BF1-7548851AA8E5.html

Rekord évet zár a Christie’s 2010-ben

 

Az év végi, nagysikerű New York-i aukciónak (és az ott kalapács alá került kivételes Rolex gyűjteménynek) hála

rekord éve volt a Christie’s International aukciós háznak:  idén kizárólag órákból 91,2 millió dollárt kaszáltak.

Ez minden idők legjobb éve!

Megint bebizonyosodott tehát: a válság jót tesz a luxusórák piacának – aki teheti, ide menekíti a pénzét. Ezt igazolja az is, hogy a Christie’s-nél árverésre bocsátott óráknak több mint 90 százaléka elkelt - méghozzá kivétel nélkül: Dubaiban, Hongkongban, Genfben és New York-ban is minden egyes árverésen.

A leütési csúcsot egy arany Patek kronográf tartja (1943-as darab és 5,7 millióért talált gazdára májusban, Genfben – ld. fotó). Nem meglepő módon a sorban utána egy Patek következik, a harmadik egy Patek, a negyedik...na, jó: az év legdrágább órái a Christie's-nél mind Patekek voltak – legalábbis a dobogó első 8 fokán (....ha egyáltalán létezik ilyen szép, nagy dobogó :)


 

Dominó óra

2010.12.22. 15:26


 

E az óra 10,59-et mutat, a vak is láthatja. Merthogy ez egy óra, és tényleg majdnem 6 óra van rajta.

 

(...azért hagyok időt, hogy mindenki feldolgozza...)

A Carbon Design Group készítette ezt az (egyelőre fali)órát, úgy néz ki, mint 3, szorosan egymás mellé állított dominó. Balról jobbra haladva, az első dominó mutatja az órát, a másik kettő a perceket. Kézenfekvő, hiszen a dominó köveken 12 pont lehet, tehát a célnak tökéletesen megfelelnek. Maga az ötlet pedig pofon egyszerű. Csak az a fura, hogy eddig senkinek nem jutott eszébe!

Az nyilvánvaló, hogy a kis fehér pöttyök mozgása – pontosabban felbukkanása és eltűnése jelzi az idő múlását, de azt nem ismeretes, hogyan kommunikál egymással a három elem. Valahogy ugyanis össze kell hangolni a működésüket, különben nem tudnák ilyen szép, rendben követni az idő múlását. A Carbon Design állítólag külön erre a célra saját kis mágneses ketyerét fejlesztett ki, de hogy ez mit és hogyan csinál, azt egyelőre nem tudni. Ez ugyanis még csak a koncepció, és jövőre tervezték volna bemutatni a nyilvánosságnak. Kapható meg csak csak jóval később lehet majd, tehát ha valakinek felcsillant volna a szeme, és máris potenciális karácsonyi ajándékot látott benne, azt ki kell ábrándítsam. Vigasztalódjon a gondolattal, hogy az óraboltok amúgy tele vannak jobbnáll jobb márkás órákkal, tehát a dominós micsoda nélkül is hatalmas pénzt lehet ajándékokra elverni.

Vigaszágon meg itt a videó: https://www.youtube.com/watch?v=jazJWpdgkNs&feature=player_embedded#!

 


 

 

Ami szép, az szép!

2010.12.21. 09:00


Gyémántos önarckép a számlapon

 

 

 

 

Ha némi hasonlóságot vélnek felfedezni a képen látható két arc között – az nem a véletlen műve. Mindkettő bizonyos Usher nevű hiphopos fazon arcmása: az egyik fotón, a másik gyémánton. Sajnos, megint nem tudtam megállni, hogy kihagyjak egy gusztusos bulvárt!

 

 

Szóval, ez az Usher nevű alak azt a feladatot adta a Tiret amerikai luxusóra és ékszercégnek, hogy készítsen egy olyan órát, amiből egyetlen egy példány van a világon. És hogy mindenki számára nyilvánvaló legyen, hogy az az egy az ővé, a számlapra a saját arcmását rakatta ki gyémántból.

 

Összesen 10 karátnyi gyémánt, 1106 darab ékkő fért fel a kistányérnyi karórára. A tok két Swiss ETA kronográfot foglal magában, így aztán két helyen is mutatja az időt. Magának a kronográfnak adott esetben gyakorlati haszna persze nincs, de ez nem is számít. A lényeg, hogy a  tulajdonos valahányszor csak az órájára néz, önmagát látja. (...vagy Denzel Washingtont, mert talán inkább rá hasonlít, nem?)

 

Álljon itt még néhány adat a dolog nagyszerűségéről: a kivételes remekművet nemrégiben láthatta a nagyközönség a londoni Természettudományi Múzeum gyémántkiállításán több ritkaságszámba menő ékszer mellett. A cég, amely készítette, kizárólag megrendelésre dolgozik, és csakis egyedi darabokat állít elő nagypénzű nagyegóknak. Ez itt, az USHER arccal például 250 ezer dollárjába fájt a művészúrnak.

 

Végül pedig engedtessék meg egy laikus megjegyzés a sok szakmai csúcstteljesítmény mellett: nem vitatom, ez is igen ronda darab, de ezért a pénzért két nejlonszatyornyi mégrondábbat kap az ember az isztambuli bazárban ....

(további ronda, de drága órák itt: http://www.tiretnewyork.com/index2.html)

 


Ha Cartier, akkor ékszer. Az igazi hozzáértők – ha fáj, ha nem -  a Cartier óráit inkább ékszernek tekintették. Mindeddig. Most azonban megtörni látszik a jég: az astrotourbillon ugyanis meglehetősen nagy érdeklődést kelt órarajongói körökben. A cég évek kemény munkájával saját szerkezetet fejlesztett, nem is akármilyet. Még a technikai szenzációk napi áradatában is sikerült egyedülálló eredménnyel előállni: az astrotourbillon három dimenzióssá teszi a tourbillon szerkezetet. Így ni:

 

Vagyis a tourbillon nem pusztán a számlap egy kis "ablakán"  át látható, hanem ő maga körbe jár a számlapon. Egy perc alatt teszi meg az utat,  ezért aztán  másodállásban  a másodperc mutatói feladatkört is ellátja.  A szerkezetet már tavaly bemutatták a nagyközönségnek,  (értsd.: a hozzáértő, ínyenc és nem utolsó sorban nagyon gazdag órarajongók táborának),  ám most elkészült az új dizájn:  az astrotourbillon míves titánium tokba került. Ilyenbe: 

 

 

 Most akkor ki-ki döntse el magának, óra-e vagy ékszer....

 

Ez platinából: (50 db - 58 ezer dolláért)

 

Ez meg aranyból: (100 darab - 43 ezer dollárért)

 

 

 

Frissen készültek a cégalapító tiszteletére.

Sok beszédre nincs szükség, magukért beszélnek: gyönyörűek.  

 

(Szolgálati közlemény:

ha ezek a nem is de, hasonló Portugese-k és egyéb ínyencségek azt hiszem, még pár napig láthatók Budapesten, a Kristóf téri Watch de Luxe szalonban az IWC utazó kiállításán)

 

 

Ez a riasztó kinézetű gép a Döttling Colosimo. Óraszéf.

A tekintélyes német széfgyártó, a Döttling  remekbe szabott alkotása. Valójában nem is csak széf, egyben óraforgató is.

A nevét egy század eleji, hírhedt chicagoi gengszter/bankrablóról kapta. A bankok ugyanis Jim Colosimo "átütő sikerű" munkássága miatt pontosan ilyen massziv széfeket voltak kénytelenek annak idején rendszerbe állítani - minden bizonnyal Döttlingék nem kis örömére. Most, száz évvel később a cég úgy döntött, meglovagolja a legendát, és piacra dobja a hires széfek 1:13 arányú kicsinyített mását. 

Hogy csak egy óra fér bele?! Na, és! Nem banknak készült, hanem tehetős magánembereknek (...illetve tehetős magánemberek fantáziátlan feleségének karácsonyi ajándék ötletként.)

Ráadásul az órát nem csak védi, hanem forgatja is, hogy mire a gazdi a csuklójára csatolná, szépen fel legyen töltve. Akinek mechanikus órája van, az kérheti óraforgató helyett szivar humidorral is. Aki nem is szivarozik, és forgatandó luxusórája sincs - nos, azokról a lúzerekről, a Döttling úgy tűnik, lemond...

A műalkotásnak is beillő ipari remekmű kapcsán a józan szemlélőben azért felmerül egy-két kérdés.

1. Ez a csilivili széf 23,800 dollárba kerül. Ezek szerint tehát csak minimum 23,801 dolláros luxusórát érdemes tárolni benne, ugye...

2. Még szőkenő is gyanakszik: nem lehet, hogy napjaink colosimoi talán máris dörzsölik a markukat. Eddig egy jobb betörésnél kutatni kellett az értékek után. Most nem. Csak hónuk alá csapják a Colosimót, és egycsapásra övék egy vadiúj óraszéf - órával. És óraforgatóval. Esetleg humidorral...

 

 

Zenith Christophe Colomb - avagy a „double bubble”

 

 

 

 

Ez itt a „double bubble” , a  Zenith Kolombusz Kristófról elnevezett újdonsága (a szóvicc nem saját... sajnos) A 6 óránál látható üvegbuborék – amely elöl is, hátul is kiemelkedik az óratest felszínéből -  a tourbillon szerkezet „háza”. Egy apró üveggömb, amelyben pici tengelyen mozog a szerkezet. A cél: bármi történjék is, bárhogy mozogjon is maga az óra, a tourbillon mindig vízszintben legyen. Így kiküszöbölhető a gavitáció hatása, vagyis az óra megkérdőjelezhetetlen pontossággal mutatja az időt.

Valószínűleg ugyanezt a célt szolgálja az is, hogy a tourbillon szerkezet a szokásos 50 alkatrész helyett itt 166 aprócska elemből áll. Ezek működését, mozgását lehet mozizni elölről és hátulról az üvegbuborékon át. Bár a látvány valószínűleg keveseknek adatik majd meg: egyrészt a Double Bubble-ből mindössze 25 darab készült,  másrészt ezt a párat is  több mint 200 ezer dollárért kínálják.

A Carrera meg díjat nyert

 

Bocs, hogy már megint TAG Heuer, de úgy tűnik, az ő píárosai keverik legügyesebben a lapokat. Előálltak ugyanis egy TAG Heuer órával, melyet Leonardo Di Caprio-val közösen dizájnoltak a svájci órások. A számlapján ott is van a DiCaprio által támogatott NRCD (Natural Resources Defense Council) vagy a Green Cross logója. (Leo nagy környezetvédő, élére állt egy többmilliós zöldkampánynak, ahogy arról korábban már szó volt egyszer: http://toronyoralanccal.blog.hu/2010/06/03/bazeli_emlek) Így aztán a TAG Heuer Aquaracer Leonardo DiCaprio Edition minden eladott példánya után járó jogdíj egyenesen és teljes egészében a két környezetvédelmi szervezet számlájára megy.

 

A szándék nemes, az óra pompás, de azért ehelyt jegyezzük meg, hogy Leo sok ötletet nem invesztált a nevét viselő dizájnba: a TAG Heuer Aquaracer Leonardo DiCaprio Edition nem sokban különbözik a néhány héttel korábban piacra dobott TAG Heuer Aquaracer 500m All Black-től. Ha úgy tetszik, ugyanaz – zöldben.


P.S.: Azért nem minden píár. Ez itt például igazi egy friss hír: a TAG Heuer Carrera 1887 Chronograph nyerte az Év Órája 2010 címet a napokban, a genfi Grand Prix de l'Horlogerie-n az 5000 svájci frank alatti árkategóriában. A TAG Heuer az elmúlt 10 évben most hatodszor nyert díjat a svájci luxusóra ipar tekintélyes megmérettetésén.

A boldog győztes itt látható: http://new.tagheuer.hu/rovatok/kollekcio/carrera/nyito/car2110.ba0720/

 

Itt a Rolex, hol a Rolex!

2010.11.22. 09:12

 Ha két lady perre megy...

Úgy két héttel ezelőtt összesöpörtem a nagy genfi őszi aukciós szezon érdekességeit egy szép nagy posztba. ( http://toronyoralanccal.blog.hu/2010/11/07/kalapacs_alatt_sir_edmund_hillary_hires_deli_sarkot_megjar_rolexe?token=85895e0c5e2bfd9b75dd5f1aaed62a4c)

A legizgalmasabbnak ígérkező tétel Sir Edmund Hillary-nak, a nagy felfedezőnek a Rolex gyűjteménye volt az Antiquorumnál. A szezáció számba menő,  világot járt darabokat a néhai új-zélandi világcsavargó felesége bocsátotta áruba.

 

Ahogy gondos blogolóhoz illik, az aukció utáni héten nagy erőkkel kerestem a híreket: vajon mennyiért vitték el a nevezetes darabokat. Sehol semmi. Végigszálaztam a katalógust is - se híre, se hamva Sir Edmund óráinak. Úristen, hallucináltam, vagy bedőltem egy média hacknek? Talán csak reklámfogás volt?!

Egyik sem. Nem képzelődtem, nem az angolommal van baj, és nem is média hack áll a dolog hátterében.

Történt ugyanis, hogy az órákat Sir Edmund felesége adta be aukcióra, és Sir Edmund felesége vonta vissza. A gond az, hogy nem ugyanarról a személyről van szó. És innentől már nem nagy szám a sztori: a második feleség pert indított, mondván a gyűjtemény a gyerekeit illeti meg. Amilyen mákja volt, a bíróság - akár egy b kategóriás krimiben - az utolsó percben visszavonatta az órákat. Figyelemre méltó azonban, hogy az asszony milyen hátszéllel indult a peres eljárásban: maga az új-zélandi állam állt mellé. Így aztán nem is csoda, hogy a Rolex gyűjtemény a két gyerek tulajdonába került. Sőt, Sir Edmundnak az a világhírű órája, melyet a Mount Everest-ről visszatérve kapott ajándékba, ezentúl védett tárgynak minősül! Új-Zéland büszkesége, nem hagyhatja el az ország területét. A minisztérium még azt is kilátásba helyezte, hogy vádat emel Lady Hillary ellen, ha a Rolex nem kerül haza sebesen. Őladysége tehát takaros kutyaszorítóba került, egyik oldalról Új-Zéland, másik oldalról az Antiquorum szorongatja. Az árverező cég ugyanis kártérítést követel a hatalmas érdeklődést kiváltó tárgy visszavonásával okozott károkért....

És ha már belebocsátkoztunk a témába, ne hagyjuk szó nélkül a hétvége másik nagy genfi óra árverésének fejleményeit se: vessünk egy pillantást a Christie’s toplistájára.  Valójában egyetlen figyelemre méltó eseményről számolhatunk be (....mert, hogy néhány jobb Patek egymillió dollár körüli áron kelt el, nos, azért már senki sem kap a szivéhez). De azért 2,7 millió dollár, az már szép összeg egy karóráért (szintén Patek, naná).

Ám nagy sokk valószínűleg még ezzel sem érte a hozzáértőket: eredetileg 2 és fél millióra számítottak.... 

 

 

Azt hinné az ember, a Steinway egy zongora. Pontosabban nem egy, hanem több, vagyis egy zongora márka.

 


 

De nem így van. Egy ideje már luxusórákkal is foglalkoznak. Persze nem tértek át az óragyártásra, valószínűleg csak egy kis mellékesre gyúrnak. Nem is saját a szerkezet, minden bizonnyal az óragyárás  valamelyik Steinway-je készíti (de nem tudom, melyik cég).

A legújabb Steinway óra mindenesetre elég nagy feltűnést keltett órarajongói körökben: meglehetősen szoros kapcsolatban áll a zenéléssel. A The Seconde Metronomique karóra számlapján ugyanis egy kis metronóm (is) van: egy kis mutató billeg jobbra balra, és üti a másodperceket.

 

 

 

Stílusos ötlet egy hangszergyártó cégtől! És persze a kidolgozás sem akármilyen: a gilosált arany számlapon két finoman gravírozott lant gyönyörködteti a szemet.

300 példány készül belőle 100-100 darab 18 karátos vörös, sárga illetve fehér aranyból.

 

De ez még semmi! Uraim, a Steinway összeboltolt egy másik nagy luxuscéggel, a BMW-vel is. (Promóciós céllal persze, nagyon derék, de ezt most ugorjuk. Akit érdekel, a neten megtalálja.)

A végeredmény gyönyörű. Nagyjából ennyi futja a női szemlélő saját erejéből, a  következőket tehát egy külföldi autóslapról lopom. Szóval,  a BMW Individual részlege a 7-es limuzin alapján készíti a különleges, Steinway & Sons felirattal ellátott modelleket. A zongorások munkája főleg az utastérben mutatkozik meg: pazar a bőrkárpit, arany Steinway & Sons logók a megfelelő helyeken, számtalan kényelmi felszerelés, csillogó-villogó zongoralakkozott fa elemek.

Vagyis (akkor már lopok ide egy poént is): „a normál és a Steinway & Sons kivitelű 7-esek között most tényleg zongorázni lehet a különbséget”.

 

 

 

Ez itt a Breguet Réveil Musical Watch. Csodálatos kunsztokat tud: az óratest (a márkához méltó szerkezet mellett) egy kis zenedobozt is magában foglal. Egy lemezt kis tűkkel.... aki belezett már ki zenélő játékszert gyerekkorában, pontosan tudja, miről van szó. (Aki nem, az most így járt, nem könnyű leírni a működését. Viszont semmiképpen ne hagyja ki..!:)

A kis szerkezet 20-25 másodperces zenedarabokat játszik, amikor a gazdi úgy kívánja (...és  megnyomja a 10 óránál látható gombot  – mert gondolatot nem olvas. De persze be is programozható az ébresztőfunkcióval.) A muzsikához látványos produkció is társul, az elegáns számlap 360 fokban körbefordul a zeneszám alatt. De csak ha van benne elég szufla: a 3 óránál található kis kijelző megmutatja, hogy állnak az energiatartalékok. A Breguet Réveil Musical Watch ugyanis nem kockáztat: ha nincs elég ereje, bele se kezd a munkába. Rosszul venné ki magát, ha a szám közepén lefulladna....

 

 

 

A milliomos a mai világban már smafu. Az a kor, amikor ez még jelentett valamit -  leketyegett. Ha valaminek hiperszuperluxuspazarságát akarjuk érzékeltetni, használjuk a milliárdost. Annál is inkább, mert a luxusórák világában egy milliódolláros darab nem különösebb szenzáció. Vagyis a luxusórások már nem a milliomosokat, hanem a milliárdosokat célozzák meg, ha némi figyelemre tartanak igényt.

És való igaz: egy milliárdost minden bizonnyal érdekelne is a Corum Billionaire Tourbillon-ja. Még a számok is gyémántból vannak, kérem! Nem is beszélve persze, a többi felületről.... (valójában a Corum Romvlvs nevű modelljének egy kövekkel borított változata - ha "megkopasztjuk"). Ráérős órarajongók adatai szerint több mint kétszáz, méretes gyémánt lepi el az óratestet.

A tourbillon szerkezetből pedig tudni lehet, hogy nemcsak ékszerként, hanem időmérőként is virtuóz technikát képvisel. Összesen öt darab készül belőle. Az ára ismeretlen, de bárki engedje szabadon a fantáziáját, és tippeljen.

Na, annál többe lesz....!

 

Szenzációs árverések a hét végén

 

Nagy dobásra készül az Antiquorum hétvégi (nov. 13-14.) árverésén a genfi Mandarin Oriental Hotelben: híres, nevezetes órákat küld kalapács alá, többek közt Sir Edmund Hillary-nak, a Mount Everest meghóditójának Rolex gyűjteményét. Sir Edmund volt az első hegymászó, aki feljutott a világ tetejére 1953-ban. Ritkaságszámba menő óráit most Lady Hillary dobja piacra, hogy miért, arról nem szól a fáma. De annyi biztos, nem egy „világlátott” darab is van köztük. A legrégebbi egy 1953-as Rolex Oyster Perpetual, amit a hegymászó az Everestről visszatérve Calcuttában kapott ajándékba.

Később ezt viselte a történelmi jelentőségű 1955-58-as antarktiszi expedíción is. Konzervatív várakozások szerint húszezer dollár körüli áron viszik majd el.

Ugyancsak Sir Edmund gyűjteményének jeles darabja az arany Rolex Oyster Perpetual Date, amellyel az Everest expedició 50 éves évfordulóján lepte meg magát a felfedező (és az aukción úgy tízezer dollár körüli összeget remélnek érte), valamint egy 1972-es Rolex Explorer I. és egy 1973-as Explorer II.

Csak tessék nézelődni, itt a katalógus: http://catalog.antiquorum.com/catalog_asta.html

És ha  netán nincs olyasmi az Antiquorum kínálatában, ami megfelelne némelyek úri ízlésének, nos, egy nappal később vasárnap, ugyancsak Genfben a Christie’s is ajánl izgalmas darabokat. Ami azt illeti, ők igazán nagyot készülnek kaszálni: jó 13 millió dolláros bevételre számítanak.  Hozzáértők szerint jó okkal, olyan csúcsdarabokat árvereznek el, mint ez a különleges rózsaarany Patek ritkaság 1953-ból. Csak ezért az egy darabért két és fél milliót remélnek.

 

 

Aratott az ékszíjas csodaóra


A TAG Heuer nem tudott ellenállni a csábításnak: a Monaco V4 akkora siker volt az órarajongók körében, hogy úgy érezték, érdemes rádobni még egy lapáttal. Az amúgy az óragyártás és dizájn tour de force-ának tartott modell annak idején, azért keltett nagy szenzációt, mert ez az első olyan óra, amelyet fogaskereket helyett ékszíjak működtetnek. (http://toronyoralanccal.blog.hu/2010/06/17/szijjal_hajtott_monaco

Most pedig tessék, alig egy évvel később megszületett a Monaco V4 ultra luxusváltozata: rózsaaranyból ruténiumból és kerámiából, és persze kicsit nagyobb méretben. Az eredeti, platina V4-ből 150 darab készült, és 80 ezer dolláros áron adták. Mostanra persze mind egy szálig elkelt.

Az új luxusóráról egyelőre nem tudni, hol és mennyiért vesztegetik majd, csak az a biztos, hogy mindössze hatvan darab készül belőle.

Azért ilyen kevés, mert - ha a pletykáknak hinni lehet - a TAG Heuer 2011-ben állítólag egy minden eddiginél nagyobb dobásra készül....

Aki ebben a világban él, minden bizonnyal hallott róla, - ha máshonnan nem, bevásárlás közben, a boltokban szóló rádiókból – hogy Charlie Sheen a közelmúltban a New York-i Plaza hotelben, minden bulvárújságírók legnagyobb örömére, némi randalírozást valósított meg egy bizonytalan társadalmi státuszú, ám pontosan körülhatárolható foglalkozású hölgy társaságában - szóval buli volt, na. Ennek főbb eseményei nyilvánosak ugyan, de javaslom, e helyt tekintsünk el tőlük, az ínyencek a már említett boltokban bárhol elmélyedhetnek a részletekben. Igényesebb bulvárfogyasztóknak azonban említsük meg, hogy a nevezetes eseménynek nem pusztán Charlie amúgy is viharvert jóhíre esett áldozatul, hanem ritka, öröknaptáras, holdfázisos Patek Philippe kronográfja is. Sokan vannak, akik szerint (ez utóbbi) nagy veszteség. Egyszerűen lába kelt (az órának). Vélhetően fájó űrt hagy maga után a szenvedélyes órarajongó Sheen gyűjteményében (és pénztárcájában, ugyanis több mint százezer dollárba kerülne a pótlása – ha egyáltalán sikerülne újból beszerezni.) Sovány vigasz, hogy van még néhány hasonló különlegesség a művészúr többmilliós óragyűjteményében.

Mindazoknak, akik más irányú elfoglaltságuk miatt a New York-i eseményen nem lehettek jelen, íme a Plaza-beli buli három kulcsfontosságú résztvevője:

Ez a Vintage Chronograph (Montblanc Collection Villetret 1858).

 

Leginkább egy repülőgép műszerfalhoz hasonlít, annyi mérőeszközt és információt hordoz. Hálistennek, ezek között szerepel az idő is, tehát  panaszra a szőke nőnek sem lehet oka. Azt meg, hogy van-e szükség a többi ketyerére, ki-ki eldöntheti magának.

A számlap közepétől spirálisan felcsavarodó skála a tachométer („....a sebesség mérését szolgálja, például egy autó sebességének mérését 1 km-es....szakaszon.... A mutató állása megfelel az óránkénti sebességnek kilométerben vagy mérföldben.... (Óralexikon)) A felcsavart skálás tachométer a huszas-harmincas évek legendás Minerva kronográfjainak jellegzetessége volt. A Montblanc házi archívuma állítólag egy sor olyan különlegességet őriz, amely akár századmásodperces pontosságú mérésre is képes volt, regatta időmérőkben, pulsometerekben használták őket. A Készítői már annak idején hatalmas tekintélyre tettek szert a szakmában ezzel a tudományukkal, ők lettek a kronográf specialisták.

A Vintage Chronograph spirálja több szempontból is előnyös: egyrészt jó a helykihasználása, tehát hosszabb lehet a skála, ez pl. háromperces időintervallumban mér. Másrészt takarékos: helyet hagy a telemétereknek is. („....olyan műszer, melynek segítségével valamely pontnak (P) a távmérő álláspontjától (M) való távolságát közvetett, a közvetlen mérésnél ugyan többnyire kevésbé pontosabb, de gyorsabb és kényelmesebb módon határozhatjuk meg....” (Kislexikon))

Összefoglalva: a Vintage Chronograph nemcsak egy óraremek, hanem „mellékállásban” multifunkcionális mérőeszköz is.

Mellesleg nem kizárt, hogy már nyoma sincs a piacon. A fehér zománc címlapú, rózsaarany tokos, barna alligátor szíjasból mindössze 58 darab készült, a fekete zománcos, fehérarany tokos, fekete alligátor szíjasból ugyanennyi. De hónapokkal ezelőtt. Ki tudja, van-e még belőle valahol...

 

 

Ajándék a 180. szülinapra

 

A mai világban nagy megkönnyebbülés, ha egy óra felismerhető. Mondjuk, órának néz ki. Szintén előny, ha olyan rejtvényfejtéshez nem szokott fazonok, mint például az ötéves unokahúgom vagy a nagyi is meg tudja róla állapítani, mennyi az idő. Ezek a földhözragadt szempontok azonban mostanában mintha egyre inkább elsikkadnának.

Lehet, hogy a luxusórák világában valahogy pont erre nincs igény...

Mivel nemrégiben megfogadtam, hogy egy darabig hanyagolom a poénos/hátborzongató/idegtépő luxus kreációk ötletbörzéjét, kénytelen vagyok komolyra fordítani a szót. És mi lehet komolyabb, mint egy új Baume & Mercier?  Úgyhogy nézzük a tekintélyes svájci márka újdonságát, amit fennállásának 180. évfordulójára dobott piacra. A lényege: az egész órákat nem óramutató, hanem egy kijelző ablakon megjelenő szám mutatja. Egy, a számlap alatt forgó tárcsa mozdul el 60 percenként, amikor a percmutató a 12-re ugrik. Ha nem sikerült volna elmagyarázni, itt mindenki megnézheti magának:

 

 

 

A percet és a másodpercet a szokásos módon, hagyományos perc- és másodpercmutató mutatja különböző számlapokon. Maga a „jumping hour” (magyar szakszót nem találtam rá. A tükörfordítás, vagyis az „ugró óra” elég suta, a háztáji fordítási pályázatra érkezett javaslatok enyhén szólva is értékelhetetlenek, úgyhogy maradjunk az angol névnél. Vagy a franciánál: heures sautantes), szóval, maga a „jumping hour” nem újdonság. Az első ilyen szerkezetet 180 évvel ezelőtt, vagyis mintegy véletlenül pont a B&M alapításának évében készítették a francia király számára.

A fehér és fekete változatából is 40-40 darab készült, az ára majdnem húszezer dollár. Van, aki drágállja, de nem valószínű, hogy a boltok nyakán marad....

 


 

Ime a svájci luxustökóra!

2010.10.19. 09:26


 

Ahogy ígértem, (http://toronyoralanccal.blog.hu/2010/10/15/alulmulhato_e_a_pokos_luxusora), bemutatom a sütőtökórát. Egyet a létező 30 darabból. Ugyanis mindössze ennyi készül belőle, az is csak az észak- és dél-amerikai piacra. Vagyis ez a láthatás itt és most valószínűleg egyszeri és megismételhetetlen.Tessék tehát jól megnézni...!

 

 

 

Richard Mille RM011 modellje tökéletes őszi viselet, még a karkötöje is sütőtök szűnű gumiból van. Hálaadásra való, - mint az illusztráción is látható - remekül megy a töltött pulykához és az erdei gyümölcsökhöz, valamint minden bizonnyal a fahéjas-narancsos muffinhoz is, de arról most pont nincs képünk....

Csakhogy ne tévedjünk ám! Ez nem játékszer, hanem egy komoly svájci luxus sportóra stopperrel, naptárral, automata szerkezettel és mindenféle kunsztokkal ...

Hogy mi mindent tud a sütőtökóra, azt az ára pompásan érzékelteti: darabját ugyanis 95 ezer dollárért vesztegetik.

süti beállítások módosítása